Szamár és barka
A húsvéti ünnepet a nagyböjt negyven napja és a nagyhét előzi meg, majd a feltámadás napja után követező ötven nap az úgynevezett húsvéti idő, mely egészen pünkösdig tart. Virágvasárnapkor a jeruzsálemi bevonulásról emlékezünk meg, amikor a szamárháton érkező prófétát ujjongó tömeg fogadta. Fontos megjegyezni, hogy nem véletlenül szamárháton érkezett Jézus, mivel a ló a harcba indulás jelképe szemben a békés természetéről ismert szamárral. A virágvasárnap arra vezethető vissza, hogy a Jézust fogadó tömeg a békét, reményt és győzelmet szimbolizáló pálma ágait lengette, ám az éghajlati viszonyok miatt a legtöbb országban inkább virágokkal, tiszafa- vagy barkavesszővel helyettesítették a növényt.

A dologtiltó napon megszentelt barka állítólag varázserővel rendelkezik, a viharok és a villámlás ellen védi a házat, míg egy szem megszentelt barka lenyelése állítólag a torok- és gyomorfájdalmaktól óv meg. A hiedelmek szerint az ezen a napon elültetett növényeknek bőséges lesz a termése, illetve a virágok sokkal illatosabbak lesznek.

Mikor van húsvét?
Az eredetileg zsidó ünnepként ismert húsvét héber neve pészach, ami az átmenet, átvonulás szóra vezethető vissza. Az egyiptomi fogságból való szabadulás és az újszülöttek megmentésének ünnepe minden évben más naptári napra esik, hisz a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon tartandó.

A termékenységről és újjászületésről szóló pogány ünnepek is ennek köszönhetően esnek egybe a húsvéttal. A keresztények ekkor ünneplik meg, hogy Jézus a nagypénteki kereszthalált követő harmadik napon feltámadt. Áldozatával megváltotta az emberek bűnét, illetve győzedelmeskedett a halál felett.

Tojások
Az egyház egyik legjelentősebb ünnepéhez számos szokás is kapcsolódik, ilyen például a tojások fogyasztása és festése. A feltámadást, az életet jelképező tojások díszítése is külön jelentőséggel bír, például a piros szín Krisztus vérét jelképezi, míg az írott tojás varázserővel bír.

Nyúl, bárány és ételszentelés
A termékenységet jelképező nyúl a védtelenség jelképeként is ismert, míg a bárány az ártatlanság és az áldozati jelleg szimbóluma. A 10. században elterjedt ételszentelés során megáldott ételek varázserővel bírtak, így például a sonka maradékát a gyümölcsfára akasztották a bő termés ígéretében, míg a kalács morzsáit a tyúkok kapták, hogy többet toljanak.

A lányok is locsolhatnak
Elterjedt szokás még a húsvéti locsolás, mely során a legények vízzel meglocsolták a fiatal lányokat, hogy azok el ne száradjanak. Ma már többnyire kölnivel mennek locsolni, sőt a régi rigmusok is modern locsolóversekké alakultak. Kevesen tudják, de hazánk egyes területein húsvét másnapján a lányok visszalocsolják a fiúkat.

(Forrás: Femcafé)

Kellemes húsvéti ünnepeket és sok locsolót kívánok mindenkinek!